2022/03/08 18:00
A Nemzetközi Nőnap a nők saját felszabadításukért folytatott küzdelmének egyik legfontosabb történelmi fordulópontját jelöli. Március 8-án azokra az elszánt és bátor nőkre emlékezünk, akik szabadságjogokat vívtak ki kortársaik és az eljövendő generációk számára. Az eredetileg munkásmozgalmi gyökerű törekvések emléknapját azonban a fogyasztói társadalom mára virágcsokrokba, plüssállatokba és csokoládé-különlegességekbe fojtva üresítette ki.
Szemben ezzel a törekvéssel az Adónia című csoportos kiállítás a múlt egy távolabbi pontjához, ahhoz az ókori ünnephez nyúl vissza, amelynek ideje alatt az athéni nők évről- évre módot találtak arra, hogy néhány napig saját igényeiknek és vágyaiknak megfelelően élhessenek.
Az Adónia a források szerint az ókor történelmének egyetlen olyan, kizárólag nők által megült ünnepe volt, amely nemcsak államtól és kultusztól, de társadalmi osztálytól is független volt. Az Adónia azon kevés alkalmak egyike volt számukra, amikor saját irányításuk alatt találkozhattak, szocializálódhattak és ünnepelhettek. Ezen a napon az athéni nők városszerte összegyűltek, hogy Aphrodité istennő fiatalon és tragikusan elhunyt szerelméről, Adoniszról emlékezzenek meg, amely alkalom lehetőséget biztosított számukra arra is, hogy egyéni és általános érzelmi szükségleteiket kielégíthessék.
Arról, hogy az Adóniát ősszel vagy nyáron, kevesebb vagy több, mint nyolc napig ünnepelték eltérnek a szakértői vélemények, az viszont biztos, hogy a nők háztetőkön gyűltek össze, ahol ideiglenes tetőtéri kerteket hoztak létre, énekeltek, táncoltak és a kultusz vagy az állam által szigorúan meghatározott gyászszertartások helyett saját maguk által megválasztott módon emlékeztek meg halottjaikról. A tetőterek után az utcákra vonultak, ahol éjszakai körmentet tartottak, kiáltásokkal és énekekkel törve meg a város csendjét. Végül a tengerhez vonultak, ahol a külön erre az alkalomra készített Adonisz-bábúkat a vízbe „temették”, a kerteket pedig hagyták elszáradni, az ünnep lezárásaként.
Az Adónia alatt a nők nemcsak Adoniszt és egyúttal saját szeretteiket gyászolták, hanem egyidejűleg létrehoztak maguknak egy olyan teret, ahol férfi felügyelet nélkül, szabadon kapcsolatba léphettek egymással, beszélhettek a közös női tapasztalatról és formálhattak politikai véleményt, a saját igényeik és feltételeik szerint.
Az Adónia című csoportos kiállítást is erre vállalkozik, hogy egy olyan erőteret hozzon létre, ahol a művészek nagyon különböző munkái úgy tudnak kölcsönhatásba lépni egymással, hogy ezt a folyamatot nem befolyásolják olyan külső, a társadalom által létrehozott és fenntartott tényezők, amelyek korunkban egyre kevésbé elválaszthatók a Nemzetközi Nőnaptól.
Kiállító művészek:
Ács Kinga-Noémi
Csekő Andrea
Cservenka Edit
Csorba Réka
Juhász Dorottya
Kádár Emese
Kili Zsanna
Kovács Gabriella
Marosi Panni
Mihály Gréta
Rumi Zsófi
Sutus Fanni
Szécsi Noémi
Thury Lili
Vidra Réka
Grafikai tervezés: Potondi Melinda
Kurátor: Gábriel Nóra
---
A megnyitón fellépnek a Varsányi Szirének.
https://www.facebook.com/varsanyiren