Rezidenseink

Fazekas Dániel

Az például már az első órákban kiderült, hogy Fazekas Dániel számára a művésztelepek all inclusive munkatáborok. A hiedelem ellenére nem mindenki Woodstockot próbálja megismételni az ilyen eseményeken, hiszen a meghívás bizonyos teljesítési kényszert is magával von, különösen akkor, ha valaki a grafikai precizitást teszi praxisa Szent Gráljává. Fazekas tulajdonképpen csak monomániájában emlékeztet a 19. század művészképére, minden más tekintetben a 21. századra lett formatervezve: a traktorgarázsból műteremmé avanzsált mezőgazdasági épület gépparkját saját kompresszorával bővítette, hiszen az ecset lejárt lemez, most az airbrush hódít (az airgun kistestvére, az autófényezők csodafegyvere).

Részlet Fülöp Tímea: Feljegyzések egy kurátor naplójából című cikkéből az Új Művészeten.

Kovács Gabriella

Budapesten élek és alkotok, festőként a természet érzéki, mélyen rétegzett világát kutatom. Képeimen belső tájak bontakoznak ki – nem a valóság pontos leképezésére törekszem, hanem egyfajta belső természet megfogalmazására. Műveimet organikus formák, stilizált növényi struktúrák, ismétlődő ritmusok és meditatív, harmonikus kompozíciók jellemzik.
Alkotás közben különösen fontos számomra az egyensúly: a forma és tér kapcsolata, a színátmenetek lágysága, a finom részletek és a nagyvonalú látvány egészének összhangja. A festészet számomra nem csupán kifejezésmód, hanem egyfajta kapcsolatkeresés – a természeti világ, a tudattalan és az emberi érzékenység határterületein mozgok.
Leggyakrabban olaj-, akril- és airbrush technikákat alkalmazok. A képeimen feltűnő növények, fák, levelek és virágok nem konkrét fajokat, hanem archetípusokat idéznek – ezekben a formákban a természet időtlen ereje és az emberi belső világ képei találkoznak. Visszatérő elemeim, mint a forrás, a virágzás, a labirintus vagy a növekedés spirális motívuma, egyfajta lelki térképet rajzolnak.
Festményeim a lecsendesedés, a belső figyelem és a természettel való kapcsolódás tereit keresik és teremtik meg. Célom, hogy a néző megálljon egy pillanatra, belépjen ebbe az álomszerű, növényi univerzumba – és közben önmagával is találkozzon.

Marosi Panni

Munkáim középpontjában a minket körülvevő dolgok, például intim, belső terek és személyes jelentéssel bíró tárgyak feltárása áll. Érdeklődésem középpontjában a személyes identitás és annak tárgyakon keresztül történő leképezése van. Elsősorban olaj- és akrilfestékkel dolgozom, klasszikus technikával, hangsúlyt fektetve a színekre és a visszatérő motívumokra.

Mélyen inspirálnak a különböző népek hagyományos művészeti formái. A minták váltakozó ritmusban történő ismétlődése az egyik fő jellemzője a munkáimnak, mint például az észak-afrikai, keleti és hasonló motívumok, amelyeket utazásaim során fedeztem fel. Folyamatosan számtalan vázlatot és fotót készítek a csempéken és a hagyományos fazekasságokon található mintákról és motívumokról, hogy bővítsem a motívumgyűjteményemet. Ezek a különböző jelentésű minták szolgálnak inspirációként festményeimhez.

Képzeletbeli tereket, fiktív belső tereket és csendéleteket hozok létre különböző minták felhasználásával. A sok különböző motívumot egy kompozícióban mutatva, új jelentést és kontextust adva nekik. A klasszikus kategorizálás sok lehetőséget sugall a kortárs adaptációra. Magának a festészetnek az erényeihez ragaszkodva a színek, a laposság és a formák egyszerűsítése révén igyekszem egy érzékeny, nosztalgikus hangulatot teremteni, ahol bármi lehetséges. Ezeken a műveken keresztül szeretnék kapcsolatot találni az emberekkel, elmerülni a különböző kultúrák, nemzetek világában. Szeretnék egy másfajta gondolkodásmódot sugallni a minket körülvevő mesterséges, ember alkotta világ töredékeiről.